Szent Anna Piarista templom honlapja

Levél címünk: Szent Anna Piarista templom 2600 Vác, Szentháromság tér. bocsa@vpg.sulinet.hu
Szentmisék: Hétköznap tanítási napokon hétfőtől péntekig 6.45-kor. Vakációban és szombaton 7.00-kor Vasárnap: 7.00, 9.00, valamint 18.00-kor Ifjúsági gitáros mise
Minden első pénteken: 13 órától engesztelő szentségimádás, 16 órától gyóntatás, 17.00 órakor szentmise.
A váci Piarista Templomban elindult az örökimádás Jelentkezni lehet a szöveg mögötti képre kattintva is, a megjelenő űrlap kitöltésével. Az "Örök imádás " menüpontban további információk találhatóak.
Önmagunk Szűzanyának szentelésére templomunkban rendszeresen lehetőség nyílik. A szentelés időpontjait időben kihirdetjük. Bővebb tájékoztatás Bocsa József atya honlapján érhető el, cím: http://bocsajozsef.hu , vagy bocsajozsef.piarista.hu
Évente több alkalommal megrendezésre kerülnek a kiengesztelődési imatalálkozók. Bővebb információ a http://engesztelok.hu/ weboldalon.

A teplomról

Beküldve: Templomunkról

 

 

 

(Pest megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

Nem sokkal azután, hogy Kalazanci Szt. József megalapította a piarista rendet (1597), 1642-ben a szerzetesrend terjedése eléri a lengyel-magyar határt, és piaristák telepednek meg Podolinban. Később Privigyére és Nyitrára, majd 1714-ben Vácra érkeztek a piarista atyák. Kolloitz Zsigmond, az akkori váci megyéspüspök lelkesen fogadta a rendet "...akik mind a példás élet világosságával, mind az isteni ige hirdetésével a tévelygő népnek az ősi hit útját megmutatnák". Mert ebben az időben az egyházmegye

 

"...a Luther és Kálvin-féle eretnekekkel van beszennyezve, azon mételyes felekezetektől kitisztítani és az ősi relígiónak visszaadni...főképpen pedig az ifjúságot a tudományokban és a keresztény tanban oktatva, apostoli ténykedésekkel alkalmatos férfiakká képeznék". Az atyák megbízást kaptak a plébánia vezetésére, e munkakörnek 1717-ig, Gróf Althann Mihály püspökké szenteléséig tehettek eleget.

A templom, a rendház és az iskola telkét Berkes András prépost, a piaristák nagy patrónusa adományozta. Az alapkövet 1725-ben tették le. 1727-ben az atyák, akik eddig a kanonokházban laktak, végre birtokba vehették a rendházat, nemsokára elkészült a rendház kápolnája, illetve az iskola épülete, melyeket szintén ebben az évben szenteltek fel. A templom falai, illetve a boltozatok 1745-ben készültek el, ekkor vették használatba a hívek, és ekkor szentelte fel Kaló Ferenc püspöki helynök. Az ő adományából épült fel 1753-ban a kettős barokk torony, tetejükön hagymasisakkal. Hamarosan elkészültek az új harangok és a toronyóra is. 1785-ben mint derült égből a villámcsapás érkezett meg a piaristák átköltöztetési parancsa. A templom oltárképeit, padjait, szószékét, toronyóráját és kedves hangú harangjait elkobozták. A szószék ma Dabas-Sáriban az ottani plébániatemplomban van felállítva. Ezen kívül a tornyok felső szintjeit elbontották. Az iskolát és a rendházat katonai laktanyává alakították. Csak 11 év elteltével, 1796-ban kapták vissza a piaristák a régi, elkobzott ingatlanjaikat, melyek ekkor kissé romos állapotban voltak. Az oltárképek egy részét sikerült visszaszerezni, új orgona készült, és új harangok érkeztek. A 19. század derekára a két torony annyira romos állapotba került, hogy azokat Filzer József ácsmester vezetésével újjáépítették 1886-ben. 1948-ban, az iskola és a rendház államosításakor a templomot téglafallal leválasztották a rendháztól, megszűntetve evvel a kórusra való feljutás lehetőségét. A Szent Anna Kórus diákjai adományozták a mai csigalépcsőt.

A váci városközpont jellegzetes eleme a piaristák barokk temploma és rendháza. Kéttornyos főhomlokzatát magas, ión pilaszterek tagolják, melyeket háromszakaszos, golyvázott főpárkány zár le. A kosáríves bejárat fölött balluszteres, kőkorlátos áldásosztó erkély, afölött pedig a rendalapító, Kalazanci Szt. József látható két gyermek társaságában. A két torony közötti, íves timpanonnal záródó oromfalon lant alakú nyílás, az oromfal két szélén egy-egy voluta helyezkedik el. A tornyok harangház-ablakai ízléses lóhere záródásúak. Az oldalhomlokzati faltükrökben nagyméretű, tört ívű ablakok helyezkednek el. A szentély egyenes záródású.

Egyhajós, háromboltszakaszos, hevederívekkel tagolt belseje van. A korábbi főoltárt a Szent Háromság Társulat készítette 1753-54-ben, ez II. József rendelete nyomán 1785-ben elkerült a templomból. A mostanit, amely a szentély lantablakát szinte teljes mértékben kitakarja, 1796-ban készítették későbarokk stílusban, Szent Annát és a gyermek Szűz Máriát ábrázolja. A festmény bal oldalán Izaiás próféta és Zakariás főpap, jobb oldalán Keresztelő Szt. János és édesanyjának, Erzsébetnek szobra látható. A főoltár felső szoborkompozícióján az angyalok között lebegő Atyát és Fiút láthatjuk. A klasszicista mellékoltárokat korinthoszi oszlopokon nyugvó háromszögű oromzat zárja le. Baloldalt a bejárattól a szentély felé haladva Szt. Flórián, Szt. József és Szt. Dizmász, a jobb oldalon Szt. Imre, Nepomuki Szt. János és Kalazanci Szt. József oltárfestménye követi egymást. A templom bejárata mellett közvetlenül a Piéta-kápolna és a Mária-kápolna helyezkedik el. A Mária-kápolnában nyugszik Kaló Ferenc kanonok, a tornyok építtetője. A szószék igen nagy hasonlatosságot mutat a Székesegyházéval, valószínűleg ezt is Oswald Gáspár piarista szerzetes és építész tervezte. A padok viszont a kecskeméti Öregtemplom padjaival mutatnak formarokonságot, valószínűleg ezek is Oswald mester munkái. Ülőhelyeinek száma 200.

Első orgonáját Mártonyi János adományozta, ez 1785-ben elpusztult helyette 1797-ben Benedek Ágoston főesperes adományozta a mai, barokk szekrényű hangszert. Az 1920-as években Gersten Engst József javította és bővítette az orgonát. Az 1970-es években a fújtató kipukkadt bőrládáját javították, ragasztották. Kétmanuál + pedálos, 26 regiszteres, pneumatikus-kúpládás. Napjainkban romos állapotban van, gyakorlatilag nem használható, újat kellene építeni helyette. Hangversenyeket éppen ezért nem rendeznek a templomban.

Egyetlen harangja van, melyet 1866-ban Walser Ferenc öntött; 2165 font, azaz 1212 kg tömegű. Szentháromság tiszteletére szentelték. Jelenleg technikai okokból kifolyólag használaton kívül van, felújításra és elektromosításra vár. 

A vele egy időben készült három harangot elrekvirálták az I. világháborúban. A Kalazanci Szt. József-harang 428 kg (764 font), a Szent Anna-harang 202 kg (360 font), a Szent Őrzőangyalok tiszteletére szentelt harang 125 kg súlyú volt. Mindhármat 1802-ben Eberhard Henrik öntötte Pesten.

 

1980-ban volt az utolsó külső renoválás, sajnos jelenleg ismét időszerűvé vált egy teljes felújítás. A 80-as években a templomlátogatottság és a hívek száma annyira megcsappant, hogy felvetődött a képtárrá való átalakítás gondolata. Erre Varga Lajos plébánosnak köszönhetően nem került sor. 1990-ben, a rendszerváltást követően azonnal visszatérhettek a piarista atyák, akiknek jelenleg is Vác az egyik legfontosabb magyarországi székhelyük. Korábban a Szent Anna Kórus őrizte a templom piarista szellemiségét.