Levél címünk: Szent Anna Piarista templom 2600 Vác, Szentháromság tér. bocsa@vpg.sulinet.hu
Miserend Hétköznapokon 7.00 órakor Vasárnap: 7.00, 9.00
Önmagunk Szűzanyának szentelésére templomunkban rendszeresen lehetőség nyílik. A szentelés időpontjait időben kihirdetjük. Bővebb tájékoztatás Bocsa József atya honlapján érhető el, cím: http://bocsajozsef.hu , vagy bocsajozsef.piarista.hu
A váci Piarista Templomban elindult az örökimádás Jelentkezni lehet a szöveg mögötti képre kattintva is, a megjelenő űrlap kitöltésével. Az "Örök imádás " menüpontban további információk találhatóak.
.Minden első pénteken: 13 órától engesztelő szentségimádás, 16 órától gyóntatás, 17.00 órakor szentmise.
Évente több alkalommal megrendezésre kerülnek a kiengesztelődési imatalálkozók. Bővebb információ a http://engesztelok.hu/ weboldalon
Dicsértessék a Jézus Krisztus

Adventi elmélkedéssorozat 2014

Írta: Super User. Beküldve: Nemes György Sch.P

Adventi elmélkedéssorozat   1. rész

2014. ADVENT

 

„Amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza!”

 

„Felette nagy titok ez…”

 

 

Krisztusban kedves Testvérek!

 

Az idei adventi elmélkedéssorozatunkban a házasságról gondolkodunk el. Mivel a karácsony tágabb értelemben is a család ünnepe, hiszen üdvözítőnk családba született bele, fontos számunkra ez a téma. De az ünnepkörön belül külön van egy vasárnap, Szentcsalád vasárnapja, amikor az Egyház különösen is a családról elmélkedik, a családot ünnepli.

A másik fontos motívum, hogy a most ülésező püspöki szinódus témája szintén a család. És látni fogjuk, hogy a történelem során az Egyház mennyire fontosnak tartotta, hogy a család témájában részben hűséges legyen az evangéliumi eszményhez, részben pedig segítséget adjon a kor nehéz problémáiban. Ezt teszi a szinódus is, amelynek első, előkészítő része most zárult le, a végleges döntéseket pedig a jövő évben fogja meghozni – természetesen a pápa vezetésével.

 

Jézus az utolsó vacsorán megígérte a „más Vigasztalót”, a Szentlelket, aki tévedhetetlenül vezeti az Egyházat. Ám az Egyházban is gyarló emberek vannak, az Egyháznak is van emberi arculata. Az Egyház részben állandó, az igazság birtokosa, amelyen a „pokol kapui sem vesznek erőt”, részben változó, azaz a változó világban újra meg újra keresi megszólalási lehetőségét. Ez a történelem folyamán mindig így volt, de fokozottan így van ez a mai szekularizált világban, ahol csakugyan a „só és a kovász” szerepét tölti be. A II. Vatikánum meg is fogalmazta a korszerűsödés igényét, amelyet szakkifejezéssel aggiornamentonak nevezett. „Az aggiornamento azonban nem azt jelenti, hogy mi válunk olyanná, mint a világ, hanem a világot tesszük olyanná, amilyenné Jézus kívánja tőlünk” (XXIII. János)

Gondolatok a karácsonyi ünnepről – régi emlékek alapján

Írta: Super User. Beküldve: Nemes György Sch.P

„Mária

megszülte elsőszülött fiát, pólyába takarta és jászolba fektette,

mert nem kaptak helyet a szálláson.”

(Lk 2,7)

 

Gondolatok a karácsonyi ünnepről –régi emlékek alapján

 

            A karácsony Jézus születésének ünnepe. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Annak ellenére, hogy tradicionális keresztény ünnep, sok nem keresztény ember is ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként. Ennek van pozitív és negatív oldala. Jó, hogy sokan legalább ilyenkor egy kicsit elgondolkodnak a transzcendentális valóságon, másfelől viszont az ünnep szeretet jellegének kiüresedését is okozhatja a modern világ túlzott csillogása, az ajándékozás reklámmá degradálása. A vezércikk megírására azzal a szándékkal kértek, hogy építsem bele személyes emlékeimet is. Így megkísérelem párhuzamosan bemutatni az ünnep teológiai jelentőségét, az ünneplés formájának kialakulását és vele párhuzamosan személyes élményeimet.

 

Jézus születését a két gyermekség-történet mondja el, Máté és Lukács evangéliumában. A születés időpontjáról a Szentírás nem beszél. Az ünnepet az őskeresztények még nem ünnepelték. A karácsony időpontjának kiválasztása valószínűleg azért esett december 25-re, a téli napforduló közelébe, mert a római birodalom két korábbi államvallásának ünnepe is ekkor volt. Karácsony ünnepe 325-ben került véglegesen december 25-ére, az első niceai zsinat döntése alapján. A téli napforduló szimbolikus keresztény jelentéssel töltődött: az igazi fény Jézus születésével jött el.

 

Gyermekként is, felnőttként is nagyon sokat hallottam arról, hogy karácsonyt a legembertelenebb körülmények között is mindig iparkodtak megünnepelni. A háborúban a bombázások idején a bunkerben, a Hortobágyon a kitelepítések idején csakugyan az állatok számára készült épületekben, vagy a hadifogság barakkjaiban is összegyűltek az együtt ünneplésre. A hortobágyi kitelepítettek újabban összegyűlnek a karácsonyi ünneplésre ott, ahol egykor megalázott helyzetben is ünnepeltek.

 

Legfrissebb cikkek